Hőseink emlékére

Milyen régen volt az I. Világháború, de nekünk a II. Világháború is inkább történelem, mint kézzel fogható valóság. Valóságos, amit a történelem tanárunk mondott, "szinte  minden magyar  családnak van legalább egy hősi halottja,  akit valamelyik világháború elragadott. "

A mi családunknak is van egy hőse, arra gondoltam nevesítsük őket!

Anyai nagymamámnak volt egy bátyja, CSARNAI LAJOS-nak hívták. Békésen élt a  fiatal, fess ember, rendkívül jól állt rajta a katonaruha. Egy fénykép maradt ránk.

Munkács mellett egy erdőben elvérzett miután comblövést kapott - tudtam meg anyukámtól -   heves volt a harc,  nem tudták összeszedni a sebesülteket.

Mi a csodát keresnek a hőseink egy csikung blogban? - kérdezik majd sokan, akik nem érzik helyénvalónak. Mert energetikailag is hozzánk tartoznak, ők egyrészt a mi energetikai örökségünk.

Nagybetűvel írjuk le a neveiket  és emlékezzünk rájuk is a halottak napja közelségében. Ha elkülditek a neveket, akire a családotok még emlékszik, sorba rendezem Őket,  érkezés sorrendjében.

  1. CSARNAI LAJOS  Békés (II.Világháború)
  2. BALÁZS ANDRÁS Mezőhegyes (II. Világháború)